„Kockztatnunk kell. Csak akkor rhetjk el az let csodjt, ha hagyjuk, hogy a vratlan megtrtnjen.
Isten mindennap ad neknk egy pillanatot, amikor megvltoztathatunk mindent, ami boldogtalann tesz. S mi mindennap gy tesznk, mintha nem vennnk szre ezt a pillanatot, mintha nem is ltezne, mintha a ma ugyanolyan lenne mint a tegnap, s semmiben sem klnbzne a holnaptl. De aki rsen van, az szre fogja venni a mgikus pillanatot. Brmikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zrba, vagy az ebd utni csendben, s a nap brmelyik percben, amelyik nem ltszik klnbznek a tbbitl. Mert ez a pillanat ltezik, s ebben a pillanatban, a csillagok minden ereje belnk szll, s segtsgkkel, csodkra lesznk kpesek. A boldogsg sokszor lds, - de ltalban meg kell harcolnunk rte.A mgikus pillanat segt, hogy megvltozzunk, s elinduljunk az lmaink utn. Lehet, hogy szenvedni fogunk, nehz pillanatokat lnk t, s sok csalds r – de ennek vge lesz. s nem hagy gygythatatlan sebeket. s amikor tl vagyunk mindenen emelt fvel tekinthetnk vissza.
Szerencstlen aki nem mer kockztatni. Lehet, hogy soha nem csaldik, soha nem brndul ki, s nem szenved gy mint azok akik egsz letkben egyetlen lmot kvetnek.
De amikor visszatekint – hiszen mindannyian visszatekintnk, - meghallja amit a szve sg: Mit csinltl azzal a rengeteg csodval, amit Isten elhintett a htkznapjaidban? Mit csinltl azokkal a talentumokkal, amelyeket Rd bzott a mestered? Elstad mindet egy mly gdrbe, mert fltl, hogy elveszted ket?
me ht az rksged, a bizonyossg hogy eltkozoltad az leted.
Szerencstlen aki rzi ezeket a szavakat. Mert ettl kezdve mr is hinne a csodkban, letnek mgikus pillanatait azonban rkre elvesztette.”
Szeretettel: Kalypszo

|