“· A M�gikus Jelens�gek, azonban egy aloszt�lyba soroltatnak, mivel ezek akaratlagosak, �s okukk�nt ‘val�s�gos’ jelens�gek egy sorozata �ll, amit a Ceremon�lis M�gia m�veleteinek nevez�nk.

· Ezek a k�vetkez�b�l �llnak: 1) L�tv�ny. (A k�r, n�gyzet, h�romsz�g, stb.) 2) Hang. (Az Invok�ci�k.) 3) Szag. (A F�st�l�k.) 4) �z. (A Szakramentumok.) 5) �rint�s. (l�sd 1.) 6) Elme. (Mindezek kombin�ci�ja �s a jelent�s�g�kre val� reflexi�.)

· Ezek a szokatlan benyom�sok (1-5), szokatlan tudati v�ltoz�sokat okoznak; �gy ezek �sszhat�sa (6) is szokatlan term�szet�. Ennek �jra kivet�l�se a l�tsz�lagos jelens�gvil�gba �ppen ez�rt szokatlan.

Magia Naturalis (Term�szetes M�gia) – a 15.-17. sz�zadban kedvelt megnevez�s, amely csak a t�red�kesen felfogott term�szeti er�kkel (magnetizmus, elektromoss�g) val� foglalatoss�got jelenti els�sorban. C�lja a term�szeti er�k feletti uralom megszerz�se (volt). Sok mai term�szettudom�ny k�sz�nheti l�t�t a Term�szetes M�gi�nak, mint p�ld�ul az orvostudom�ny, a biol�gia, a fizika, a k�mia, optika, stb. Olyan 'tudom�nyok' tartoznak ide mint a szimpatetikus m�gia, asztrol�gia, alk�mia, kiromantia, metoszk�pia (fiziogn�mika), karakterol�gia (pl.: arcform�kb�l levont szem�lyis�gt�pusok), �lomfejt�s, stb.

Fontos term�szet-m�gusok: Hieronimus (Geronimo) Cardanus, Giambattista della Porta, Caspar Schott, Mizaldus, Friedrich von Johann Flemming �s Johann Samuel Halle.

Teurgia (Angyal vagy Szellem id�z�s) = “Feh�r M�gia” – Olyan m�gikus m�velet, amelyet j� szellemek vagy angyalok seg�ts�g�vel hajt v�gre a m�gus. Az id�z�seknek olyan form�ja, mely sor�n a m�gus intelligenci�kkal �s d�monokkal ker�l kapcsolatba. A term�szetf�l�tti l�nyek titkos nev�nek, a megid�z�s alkalmas id�pontj�nak, a ruh�zat, a f�st�l�szer helyes kiv�laszt�s�nak, a megsz�l�t�s m�dj�nak ismeret�n, valamint annak tud�s�n alapszik, hogy mik�ppen lehetnek a megid�zett szellemek a m�gus szolg�lat�ra.

Fontos teurgist�k: Petrus Aponensis, Valentin Weigel, Giordano Bruno, John Dee, Jean Belot, Giuseppe Francesco Borri, Pszellosz Mih�ly, Agrippa von Nettesheim, Paracelsus, �s Trithemius.

Goetia (Id�z�s) = “Fekete M�gia” – Tiltott, term�szetellenes m�giak�nt (magia innaturalis prohibita) is ismert tudom�ny. Olyan var�zslatot jelent, mely t�lnyom�an a Nekromantia-t, halottid�z�st, vagy Nigromantia-t, d�moni l�nyek megid�z�s�t jelenti blaszf�mikus szertart�sok seg�ts�g�vel.

 Nekromantia (Halott id�z�s) – Olyan m�gikus m�velet, mely sor�n egy megholt szem�ly, vagy egy “flaga” (szem�lyi �s csal�di v�d�szellem) jelenik meg valamilyen form�ban. �ltal�ban var�zsmond�k�k (inkant�ci�), r�tusok (cerem�nia) �s �ldozatok seg�ts�g�vel h�vj�k el� a halott szellemet. A Nekromanti�n bel�l megk�l�nb�ztet�nk Scyomantia-t – amikor csak a halott �rnyk�pe jelenik meg –; �s Nekyomantia-t – amikor a halott teste �jra felegyenesedik, de ehhez v�r�ldozatra is sz�ks�g van.

 Nigromantia (D�monid�z�s) – Olyan var�zslat, amelyet a m�gus az �rd�g vagy m�s d�monok seg�ts�g�vel hajt v�gre. A d�monok a r�olvas�s (conjuratio) folyt�n arra k�nyszer�lnek, hogy a nigromanta szolg�lat�ba �lljanak. A Nigromantia �ltal�ban rosszh�r� helyeken (romok, veszt�helyek �s keresztutak) zajlik, ahol var�zsk�r�ket rajzolnak a f�ldre, mely k�r� m�gikus karaktereket rajzolnak, valamint a d�monok neveit. A var�zsl�nak vigy�znia kell a jelentkez� d�monok mindenf�le cseles cs�b�t�sait�l, amellyel r� akarj�k b�rni, hogy kil�pjen a k�rb�l, mert akkor kiszolg�ltatott� v�lik nekik. Gyakran f�st�l�ssel vonzz�k oda a d�mont, akit addig gy�t�rnek var�zsig�kkel, m�g meg nem teszi, amit a var�zsl� k�r. A Nigromanti�hoz tartozik az Exorcizmus (d�mon�z�s) is, amikor is a d�monokat a megsz�llottak elhagy�s�ra k�nyszer�tenek. A megsz�llotts�g (obsessio) kezel�se k�l�n 'tudom�ny�g'.

 Maleficium (Boszork�nys�g) – A hagyom�ny olyan m�gikus cselekedeteket kapcsol ehhez a fogalomhoz, mint az id�j�r�si var�zs; a szerelmi var�zs; a hull�k testr�szein val� manipul�ci�k, k�l�n�sen a felakasztott emberek testr�szeivel a var�zsszerek elk�sz�t�s�n�l; a k�pvar�zs (invultulatio); az �tkoz�s (pl.: betegs�ggel, vaks�ggal val� megront�s); az istenk�roml� szok�sok (pl.: ostyagyal�z�s); val�di b�ntettek (pl.: terhes n�k meggyilkol�sa, hogy a meg nem sz�letett magzat sz�v�b�l var�zsszert k�sz�tsenek), stb.

Diabolica (Diabolikus (�rd�gi M�gia)) – A kereszt�ny nyelvhaszn�latban felt�n� kateg�ria, amely a d�monikus er�k alkalmaz�s�t �rtik az ember szolg�lat�ban. Azonos a var�zslattal, azaz olyan a m�gikus m�velet, amikor az ember �nk�nyesen kezeli a term�szetf�l�tti, titokzatos er�ket. Ez m�r �nmag�ban – mindegy, hogy az ek�zben megadott c�l megvetend�-e vagy sem – Isten ellen val� s�lyos b�nnek tekintett�k.

Mantika (J�vend�l�s) – A j�v�bel�t�s tudom�nya. Sz�mtalan form�j�t ismerj�k:

Aeromantia: j�sl�s leveg�b�l �s a felh�k mozg�s�b�l

Alectryomantia: j�sl�s az abc-re sz�rt magokb�l, oly m�don, hogy egy kakas felszedegetett egy-egy szemet �s az ily m�don feljegyzett bet�k nevekk� �s szavakk� �llnak �ssze.

Alphitomantia (aleuromantia): j�sl�s lisztb�l.

Asztromantia: j�sl�s a csillagok �s bolyg�k mozg�s�b�l = Asztrol�gia

Axinomantia: a laz�n fogott fejsze mozogni kezd, ha kiejtik a b�n�s nev�t.

Belomantia: j�sl�s a ny�l r�pt�b�l.

Bibliomantia: valamilyen k�nyv vakt�ban val� fel�t�se �s valamilyen tetsz�leges hely p�lcik�val val� meg�rint�se. Az ott tal�lt kifejez�s felvil�gos�t�st ad a feltett k�rd�sr�l (pl.: sortes Vergilianae). Kedvelt k�nyvek a Biblia �s Vergilius Aeneis-a. = az �kori stichomantia.

Cephaleonomantia: j�sl�s valamilyen �llat fejmozd�t�s�b�l, �ltal�ban a szam�r�b�l.

Chiromantia: teny�rj�sl�s, amely els�sorban a teny�r alakja �s a k�zhajlat bar�zd�i k�zti megfelel�seket veszi figyelembe. Az egyes dombok �s vonalak asztrol�giai kapcsolat�t is figyelembe veszik. Mi t�bb egyes teny�rj�sok a tenyeret az eg�sz makrokozmosz lenyomat�nak tekintik. A Chiromantia-t tekintik a szignat�ratan egyik fajt�j�nak is.

Coscinomantia: j�sl�s szit�b�l.

Daphnomantia: j�sl�s bab�rlev�l seg�ts�g�vel.

Dactyliomantia: hajsz�lra akasztott gy�r� lenget�se abc vagy vizescs�sze f�l�tt.

Geomantia: “pontoz�m�v�szet” – a j�s gyorsan �s vakt�ban 16 sornyi pontot rak viaszba, homokba vagy pap�rra, ezeket azt�n 12 mez�b�l �ll� n�gyzet, a “geomanciai t�k�r” seg�ts�g�vel elrendezi �s asztrol�giai szempontok alapj�n magyar�zza. (Hasonl� rendszereket tal�lunk K�n�ban, Nyugat-Afrik�ban �s El�-�zsi�ban.)

Hieroscopia: j�sl�s megszentelt t�rgyak seg�ts�g�vel.

Hepatomantia (heptoscopia): j�sl�s a m�jb�l = az �kori haruspicium.

Kristallomantia: Krist�llyal val� j�vend�l�s, t�gabb �rtelemben a t�kr�z� t�rgyak �ltal (pl.: krist�lyg�mb, var�zst�k�r, �veggoly�, stb.) �ltal l�trehozott l�tom�sok �rtelmez�se. A Kristallomantia v�lfaja a t�kr�z� v�zfel�let �ltali j�vend�l�s (Hydromantia �s Gasztromantia). A var�zst�kr�t koncentr�ci�s eszk�zk�nt is haszn�lj�k bels� v�zi�k gerjeszt�s�re (katotromantia).

Oneiromantia: j�sl�s �lmokb�l. Gyakran a templomban val� alv�st (inkub�ci�) jelenti.

Onymantia: a Kristallomantia egyik v�ltozata.

Orneomantia (ornithomantia): j�sl�s a madarak r�pt�b�l = az �kori augurium.

Pegomantia: j�sl�s forr�sokb�l.

Rhabdomantia: j�sl�s a var�zsvessz� seg�ts�g�vel.

Tetratoscopia: a prodigiumok (“csodajelek”), azaz felt�n� esem�nyek profetikus �rtelm�nek megfejt�se.

Xylomantia: j�sl�s p�lc�k vagy kock�k seg�ts�g�vel = az �kori sortilegium.

Szignat�ratan : (A Signatum tudom�nya) – A megfelel�sek (anal�gia) szisztematikus kutat�sa. Vagyis a plan�t�k, n�v�nyek, m�s teremtm�nyek, az emberi test tagjai vagy ennek r�szei k�zt tapasztalhat� hasonl�s�gok �s �sszef�gg�sek m�dszeres vizsg�lata. (Pl.: a m�zf�nek sz�v alak� a levele, ez�rt j� sz�vgy�gyszer k�sz�thet� bel�le; a f�ldi giliszta a k�szv�ny gy�gyszere, mert �gy megg�rb�l, mint a k�szv�nyt�l megg�rb�lt v�gtag, stb.) A szignat�ratan a mai homeop�thi�ban �l tov�bb.

Fontos szerz�k: Jakob B�hme, Giovanni Baptist, Marcantonio Zimar

Szigilliumtan : (A pecs�tek tudom�nya) – Els�sorban amulettek, talizm�nok, medalionok �s szigilliumok k�sz�t�se. Az amulett m�gikus v�d�eszk�z bizonyos ellens�ges hatalmak ellen. A talizm�n szerencs�t hoz� m�gikus t�rgy, �ltal�ban abraxasgemm�kkal, karakterekkel �s h�ber szerencsehoz� formul�kkal ell�tott gy�r� vagy nyakl�nc. A medalionok t�bbf�le c�lb�l k�sz�lnek, k�sz�t�sekor figyelembe veszik a f�mek �s bolyg�k kapcsolat�t, majd m�gikus n�gysz�geket �s karaktereket v�snek r�juk, valamint intelligenci�k �s d�monok neveit. A szigilliumok olyan m�gikus pecs�tek, melyek bizonyos m�gikus er�ket k�pesek magukba z�rni �s koncentr�lni. Fontos seg�dtudom�nyok a szignat�ratan, a szimb�lumtan �s a karakterol�gia.

Szimb�lumtan : (A szimb�lumok tudom�nya) – A m�gikus szimb�lumok ismerete. A m�gikus szimb�lum teljes eg�sz�ben nem a racion�lis �szhez, hanem k�zvetlen�l a m�lyebb szem�lyis�gr�tegekhez sz�l. Ez�rt csak r�szben lehet megmagyar�zni, ink�bb intuit�ve kell felfogni. A m�gikus szimb�lum ily m�don olyan k�pzet �s hittartalmat k�z�l, amely nyelvi megfogalmaz�sa csak utal�sszer� lehet. A szimb�lum a rejt�zk�d� val�s�gok dinamikus aspektusa, amelyek k�zl�skaraktere felt�telezi a szeml�l� befogad� fog�konys�g�t a komplex jelent�startalmak archaikus form�ja ir�nt.

Szteganogr�fia : (A titkos�r�s tudom�nya) – Fontos m�gikus titkok elrejt�se a tudatlanok el�l, oly m�don, hogy valamilyen k�pies nyelvv� vagy k�dd� alak�tjuk az inform�ci�t. Jelent�sen meghat�rozta p�ld�ul az Alk�mia �s Kabbala nyelvezet�t, de hatott p�ld�ul Leonardo de Vinci-re is.

Akarat M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt a M�gikus Akarat (Thelesma) erej�vel k�v�nj�k el�rni. Fontos szerephez jutnak a koncentr�ci�s, medit�ci�s, imagin�ci�s gyakorlatok �s a bels� lelki-, szellemi dimenzi� er�inek kiismer�se �s alkalmaz�sa. N�h�nyan az Akarat M�gia egyik v�lfaj�nak tekintik az �n. Asztr�l M�gi�t, melynek l�nyege a m�gikus aktus 'asztr�ls�kon' t�rt�n� realiz�ci�ja.

Alkimista M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt �tvitt m�don egy alkimista processzus keret�n bel�l �rik el. �ltal�ban a Fels� M�gia kateg�ri�j�ba tartoz� m�veleteket takar, �ltal�ban lass� folyamat.

Ceremon�lis vagy Ritu�l M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt ritu�lis elemekkel k�v�nj�k el�rni. A k�v�nt hat�st egy szimbolikus t�rben, megjelen�tett szimb�lumokon kereszt�l zajl� manipul�ci�kon kereszt�l �rik el. Fontos szerephez jutnak a m�gikus pecs�tek (szigillium), m�gikus �br�k �s szimb�lumok (gemma), m�gikus fegyverek, f�st�l�k, ruh�k, stb.

Invok�ci�s M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt a Teurgia vagy Goetia m�dszer�vel, azaz valamilyen m�gikus er� megid�z�s�vel k�v�nj�k el�rni. Hangs�lyt kapnak a szellemek �s d�monok anal�gi�kon alapul� megid�z�s�nek (invok�ci�) m�dszerei, tov�bb� a k�l�nb�z� v�delmi m�gi�k. Az Invok�ci�s M�gia gyakran haszn�l ceremon�lis m�giai elemeket.

Kabbalista M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt kabbalista m�dszerek seg�ts�g�vel �rik el. �ltal�ban a Fels� M�gia kateg�ri�j�ba tartoz� m�veleteket takar.

K�osz M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt b�rmilyen m�dszerrel �rj�k el. �ltal�ban �tletszer�, spont�n, performance jelleg� r�tusokat jelent, ahol mindegy mit tesz az ember, f� hogy el�rje vele a k�v�nt hat�st. Jellemz�ek az �nk�v�leti �llapotok �s a transz.

Szimpatetikus M�gia : Olyan m�gikus m�velet, melynek l�nyege a megfelel�seken (anal�gia) kereszt�li hat�s. Azon alapszik, hogy a vil�gban minden mindennel �sszef�gg; a dolgok k�zt szimp�tia vagy antip�ta van. �gy a szignat�ratan seg�ts�g�vel komplex anal�gi�s r�tusok alak�that�ak ki.

Szexu�l M�gia : Olyan m�gikus m�velet, ahol az adott c�lt k�l�nb�z� szexu�lis m�dszerekkel, orgiasztikus beavat�sokon kereszt�l �rik el. A szexu�lis egyes�l�st bizonyos m�gikus er�k megid�z�s�re haszn�lj�k fel.

Egyiptomi M�gia : Azonos az �n. “egyiptomi vall�ssal”. Fontos nevek Imhoteph �s Hermes Trismegistos. Az egyiptomi m�gia els�dleges c�lja az �r�k �let megszerz�se.

Enochi�nus M�gia : John Dee (1527-1608) �s Edward Kelly m�gikus rendszere, amely els�sorban a Teurgia t�rgyk�r�be esik. Szellemi l�nyek �s bolyg�intelligenci�k megid�z�s�n kereszt�l t�rt�n� beavat�si rendszer, saj�t enochi�nus “szellem nyelvvel”.

Golden Dawn M�gia : MacGregor Mathers (1527-1608) �s Israel Regardie (1907-1985) m�gikus rendszere, amely els�sorban Ceremon�lis M�gi�n alapul� komplex beavat�si rendszer.

Magick : Az Aleister Crowley (1875-1947) �ltal alap�tott Ez�st Csillag [Argentinum Astrum (AA)] m�gikus rend m�gikus rendszere, amely filoz�fiai magass�gokba emelte a M�gi�t, �s az emberi akaratot tette meg legfels� m�gikus princ�piumm�.

R�zsakeresztes M�gia : Michael Maier (1566-1622) �s Robert Fludd (1574-1637) m�k�d�se kapcs�n kialakult m�gikus rendszer. Ezt gyakorolj�k olyan m�gikus t�rsas�gok mint a legend�s Christian Rosenkreutz (1378-1484) �ltal alap�tott R�zsakeresztes Testv�ris�g, az Arany R�zsakeresztes Testv�ris�g, �s Jean Baptiste Willermoz (1767) alap�totta Fekete Sas R�zsakeresztes Rend �s a Bulwer Lytton alap�totta Societas Rosicruciana [SocRos].