Zeneszerzők. Egyik nap egy idős ember lebegett be a falon. Rosemary egyáltalán nem ijedt meg a szellemtől a neveltetése miatt, de megpróbált napirendre jutni felette, mire a férfi kijelentette, hogy a nő neki most jegyzetelni –pontosabban kottázni fog. A zongorához ülve a nő lejátszott és lejegyzett egy nem is túl könnyű dallamot.

De nem állt meg ennyiben a dolog: meglátogatta őt Schubert, Bach, de még Beethoven is. Ez utóbbiról a nő elmesélte még azt is, hogy minden egyes alkalommal kifogásolt valamit, és hogy nos, eléggé rigolyás volt.

A 60.-as évek környékén Rosemary megjelentette a lejegyzett kottákat, feltűntetve mindenhol az eredeti szerzőt. A művészvilágban nem kis vita alakult ki: a dallamok annyira tipikusak voltak az adott szerzőre, hogy az eredetiség tagadhatatlan volt. Sokan azt mondták, biztos ő írja a dalokat. No de Rosemary (gyermekkorában tanult valamicskét ugyan zongorázni) erre képtelen lett volna, hogy ilyen dalokat komponáljon. És ha kéeps lett volna ár, minek kellett volna neki az “álszöveg”, hogy szellemek? Ekkora tehetséggel e nélkül is jeles személyiség lehetett volna.