1994 nyarán még csak egyszerű –de nem csak vénasszonyok között- terjedő pletyka volt a stoppos lány- legendája, de aztán ősszel már a helyi sajtó is néha elejtett egy-egy megjegyzést a témában.
Nem egy teherautósofőr számolt be a különleges lányról: a stoppos szellemről. Hosszú szőke hajú, 20 év körüli lány, aki a stopposok megszokott holmiját viseli: farmer, tornacipő, valami zubbony- kabát, és egy apró kis táska a hátán. Az országút üres, a sofőr egyedül van, képzeljük csak el a helyzetet: ki nem állna meg felvenni egy csinos lányt?
A lány aranyosan mosolyog, és beszáll, rögtön a biztonsági öv felé nyúl, és beköti magát. Apró simítás az övön, és már indulhat is a kocsi. Mindez a 69-es kilométerkő körül zajlik, és a lány csendben üldögél. Hiába próbál a sofőr kommunikálni- a válasz csak a kedves mosoly, bármely nyelven is szólnak hozzá. Egy szó sem hagyja el ajkait.
97, 98, 99, 100! A kilométerkövek csak úgy elsuhannak. Mennyit is mondtam? 100? Érdekes: a lány a 100-nál jelez, hogy ki akar szállni: messz e a várostól, falutól, egyszerűen csak felszívódik a sötétségben!
Elég bizarr? Hát akkor jön a teteje: a lengyel vidéken azt suttogják, hogy 16-17 éves baleset történt ott, a 69-es kilométerkő körül. Egy helyi újságíró – aki nem találkozott a lánnyal, de beszélt tanúkkal- utána nézett. A baleset különlegessége, hogy egy teherautó elütött egy stoppos lányt. De hogy kit is? Az egykori áldozat képét bemutatva a sofőröknek többnek döbbenten esett le az álla: szőke hosszú haj, pajkos, kedves mosoly…
A stoppos lány a baleset idejében farmernadrágban, kabátban volt. de mi a helyzet a kis táskával? Titok övezi. A kabát még esőben sem lesz vizes, ezt nem egy sofőr megerősítette.
Ki lehet ez az elhagyatott, a Lengyel országhatár közelében magányosan felbukkanó szellem? Tényleg a stoppos lány jött vissza- de miért? |