A koponya barna, f�ldes, f�nytelen �s �ghet�, s amit k�nnyen f�ldes porr� lehet morzsolni. A kem�nys�g�t a zs�rk� nev� �sv�ny kem�nys�g�vel hasonl�tj�k �ssze, a koponya s�lya pedig el�g nagy(7 font = 3,5 kg) egy nagy�t�s vizsg�lat semmi jel�t nem adta csontnak, de sz�raz desztill�ci�n�l sem szabadult fle amm�nia, ami a szerves anyag nyomaira utalna. Ehelyett savasan reag�l� v�zg�z, �ghet� g�zok �s k�tr�ny volt kimutathat�, melyek a barnak�sz�nre jellemz�ek.

1923 -ban vette mag�hoz a drezdai Zwinger m�zeum a leletet, s mindenki hamis�t�snak v�lte. A szak�rt�k szerint is csak egy gyepvas�rcb�l �s m�gnesvas�rc koponya, aminek alapj�t barnak�sz�nb�l modellezt�k.

Gerhard Roselt geol�gus mesters�ges alkot�snak tartotta a fejet, s 1988-ban a Zeitschrift f�r angewandte Geologie- ban �rta: “ A s�t�t sz�n�b�l �s �ri�si alakj�b�l semmif�le csontanyagra nem lehet k�vetkeztetni, csup�n �gy n�z ki, ahol s�r�lt, mintha a koponyacsont s�r�s�g�ben old�dott volna fel.

Gerhard Roselt n�zet�t, amely szerint “mesters�ges alkot�sr�l” van sz�, senki sem tudja felt�tel n�lk�l elfogadni. Roselt adottnak veszi, hogy a kopony�t m�zga, sz�n �s �sv�nyi elegyr�szek seg�ts�g�vel egy ismeretlen modellr�l k�sz�tett�k. A szerinte felhaszn�lt m�zg�nak azonban 110-360 fok k�z�tt van az olvad�sapontja. �s ki veszi a f�radts�got , majdnem 200 �vvel ezel�tt (ha a leletet korabeli hamis�tm�nynak tartjuk), hogy egy kb 200 fokos massz�t r�tegr�l r�tegre felkenjen? Ha csak egy egyszer� modellez�sr�l van sz�, akkor azt meg lehetett volna k�nnyebben is oldani, nem jelentek volna meg az �vgy�r�szer�s�gek.

A vit�nak csak egy kormeghat�roz�i vizsg�lat vethetne v�get, de ze m�g hi�nyzik. Miut�n sz�nb�l van a koponya, nem lenne neh�z ez a vizsg�lat, hisz ez a sz�n egy bizonyos izotopj�ra �p�l. Rem�lj�k, a lelet nem fog elt�nni az �rdektelens�g hom�ly�ban.