Katana: A katananak (kard) k�l�nleges helye van a jap�n kult�r�ban �s t�rt�nelemben. Val�j�ban nemcsak fegyverk�nt tekintettek r�, hanem m�t�rgyk�nt is. Mintegy ezer �ves fejl�d�s �s folyamatos jobb�t�s �ll a jap�n kard t�rt�nete m�g�tt. Az els� kardokat m�g csiszolt k�vekb�l k�sz�tett�k, de csakhamar t�rt h�d�tott a bronz- �s vasm�vess�g kult�r�ja, amint az �zsiai f�ldr�szr�l a Jap�n-tengeren kereszt�l �tker�lt Jap�nba. A VI. sz�zadban m�g hossz� �s egyenes kardokat k�sz�tettek, a f�ld�n t�k�letes harceszk�z�k voltak, de lovak h�t�r�l lehetetlen volt egyenes kardokkal harcolni. Ahogy a bronz helyet adott a vasnak, hasonl�k�ppen k�vette azt az ac�l. A VIII. sz�zadban egy saj�tos anyag, a puha m�gneses vas �s a kem�ny edzett ac�l kever�ke terjedt el. Ez tette lehet�v� a kardkov�csok sz�m�ra azt, hogy a penge kem�nys�g�t befoly�solhass�k hosszanti ir�nyba. A jap�n koh�k azonban nem tudtak igen magas h�m�rs�kletet el��ll�tani, ami csak kiss� szivacsos szerkezet� ac�l el��ll�t�s�t tette lehet�v�. Az�rt, hogy a min�s�get m�gis k�pesek legyenek jav�tani, a vasat egy speci�lis edz�si technik�val, sokszor ism�telt kalap�l�ssal �s hajtogat�ssal hegesztett�k �ssze, �s az �gy nyert lamin�lt szerkezet� anyagban ak�r t�zezer r�teg is lehet. Ennek a folyamatnak k�t tov�bbi el�nye is volt; elt�vol�totta a salakot �s szennyez� anyagokat a f�mb�l, mik�zben er�s �s eszt�tikailag is gy�ny�r� f�meszk�zt eredm�nyezett. Az ily m�don nyert saj�tos ac�l text�ra az egyik legfontosabb jellemz�je a jap�n peng�nek. Amint ki�nt�tt�k a nyersac�lt, megkezdt�k a f�m penge edz�s�t majd �lez�s�t, f�nyes�t�s�t. Az edz�si elj�r�s v�g�l k�l�n�sen kiv�l� min�s�g� penge�let eredm�nyezett. Az edz�si mint�zat a penge �l�n eg�szen saj�tos �s egyedi, m�g azonos�t�sra is alkalmas. A XI. sz�zadra a jap�n kardok peng�je jellegzetesen g�rb�lt form�j� lett, ez els�sorban a l�h�ton k�zd� katon�k k�nyelm�t szolg�lta. K�s�bb, a t�bb �vsz�zados polg�rh�bor�k sorozata, a megn�vekedett ig�nyek miatt a kardk�sz�t�s min�s�gi roml�s�t eredm�nyezte, gyakoriv� v�lt a t�megtermel�s. V�g�l az Edo-korszakban a kardk�sz�t�s ism�t visszanyerte r�gi becs�let�t �s f�ny�t, �jra megjelentek a finom d�sz�t�sek, mivel t�bb �vsz�zados b�ke k�sz�nt�tt be. Katana-t igaz�b�l b�k�ben hordt�k, illetve ha nem csat�ba k�sz�ltek. A csat�kban egy enn�l nagyobb �s nehezebb kardot hordtak, a Tachi-t, melyet �l�vel lefel�, r�vid zsin�ron l�gva hordtak az �v�k�n. Ezzel szemben a Katana-t �l�vel felfel� hordt�k, k�zvetlen�l az �vbe t�zve, hisz nagyon fontos volt, a kir�nt�s sebess�ge. Ezzel a m�dszerrel egy mozdulatot megsp�roltak, hisz el�r�nt�skor az �v folytat�sak�nt m�r tudtak is v�gni. A Tachi eset�ben erre nem volt sz�ks�g, hisz a csata forgatag�ban csak �ltal�ban csak egyszer vette el�, �s csak egyszer tette el a kardot a harcos. A jellegzetesen hajl�tott �vnek az az oka, mert az egyenes kardok t�rtek, amikor l�r�l haszn�lt�k �ket, a g�rb�ket meg csak lovagl�s k�zben lehetett j�l haszn�lni. Ez�rt tal�lt�k ki ezt a se nem igaz�n egyenes, se nem igaz�n g�rbe pengeform�t. Az igaz�n min�s�gi kardokat csak a legjobb Kardmesterek k�sz�tett�k, hossz� �vek kitart� munk�j�val. A Kard k�sz�t�s�nek tudom�nya ap�r�l fiura, Mesterr�l Tan�tv�nyra sz�llt. A r�gi Mesterek titk�nak egy r�sz�t csak nem r�giben siker�lt megfejteni, h�la a modern anyagvizsg�lati m�dszereknek, �s a r�ntgennek. Az elk�sz�lt kardokat pr�b�knak vetett�k al�, amelynek bizony r�sze volt az el�t�lt b�n�z�k kiv�gz�se is. Az el�t�ltet egy homokbuck�ra k�t�zt�k, majd egyszer�en kett�v�gt�k. Ha a penge t�k�letesen v�gott, j� volt. A penge �s a markolat egy anyagb�l k�sz�lt, a markolatot k�s�bb kem�nyf�val eg�sz�tett�k ki. A penge hossza �ltal�ban 2 shaku volt. (1 shaku, kb. 31 cm.) A Katana-t ritk�n hordt�k mag�ban, szinte elv�laszthatatlan kieg�sz�t�je volt a Wakizashi, azaz a r�vid kard, amely kb. 1 shaku hossz�s�g� volt.

Bo: A Bo egy bot. Rokushakubo-nak is nevezik, (Roku=hat, Shaku= hosszm�rt�k, kb. 30,5 cm) mivel 180-190 cm hossz�s�g� botr�l van sz�. A Bo-nak hossz� t�rt�nelme van, nagyon sok n�p, nagyon r�g�ta haszn�lja. Jap�nban nagyon magas szintre fejlesztett�k a haszn�lat�t. A szerzetesek �s a v�ndor keresked�k legkedveltebb eszk�ze volt. Nagy hossza miatt eredm�nyesen lehetett haszn�lni, szinte b�rmilyen m�s fegyver ellen. Sokan nem is sejtik, hogy kis t�vols�gn�l, teh�t k�zelharcn�l is nagyon j�l alkalmazhat�. Vastags�ga 2-4 cm, keresztmetszete v�ltoz�, de a k�r keresztmetszet� a leggyakoribb, ezen fel�l az �tsz�g m�g a legelterjedtebb.

Bisento: A Bisento egy hatalmas peng�vel ell�tott fegyver. Els� r�n�z�sre a Naginata jut esz�nkbe r�la, de m�g ann�l is nagyobb, �s s�lyosabb fegyver. Nagy t�meg�n�l fogva alkalmas volt arra, hogy a k�z�pkori p�nc�lt �t lehessen v�gni vele, de ak�r egy lovas felbuktat�sa is megoldhat� volt. Speci�lis mozg�sform�t dolgoztak ki a forgat�s�ra, hisz nem volt k�nny� vele mozogni. Harcokn�l k�l�n r�sze a seregnek k�pezte a Bisento alakulatot.

 Hanbo: Hanbo (San Shaku Bo) tal�n az egyik leg�sibb, �s legegyszer�bb fegyver, hiszen egy kb. 1 m�ter hossz�s�g� botr�l van sz�, melynek �tm�r�je 3-4 cm.. A Roku Shaku Bo - vagy r�viden Bo - egy kb. 180 cm hossz�s�g� bot (Roku Shaku: vagyis 6 shaku, 6x30,1 cm). A Han jap�nul f�l, �gy a Hanbo a f�l Bo-t jelenti. Haszn�lata lehet egyszer�, vagy bonyolult, nagyon sokr�t� eszk�z. Sok helyen fellelhet�, m�g akkor is, ha nem vitt�k magukkal, hiszen sok mindent lehet Hanbo-k�nt haszn�lni, fa�gat, vasrudat stb. Csavar�st, fesz�t�st, nagyon sok technik�t lehet vele v�gezni.

Jo: Nevezik Yonshaku-nak is. Fa bot, melynek hossza kb. 1,30 m. Gyakorl�skor az ide�lis hossz a talajt�l a v�llig tart. Neve a jap�n Yon=4 , Shaku = hosszm�rt�k /kb. 30,5 cm/ szavakb�l tev�dik �ssze. Eredete szoros �sszef�gg�sben van a Bo Jutsu –val, de van, aki szerint eredetileg s�tap�lca. A Jo-t legink�bb a kard elleni k�zdelemre haszn�lt�k, a m�rete is �gy van kialak�tva. Ha a Jo mell� odatesz�nk egy �tlagos hossz�s�g� Katana peng�j�t, akkor l�thatjuk, hogy pont annyival hosszabb a Jo, hogy k�t k�zzel, egy v�llsz�less�g� fog�ssal meg lehessen m�g fogni.

Bokken: vagy bokutoo A Bokken a katana f�b�l k�sz�lt v�ltozata. Nem vicc, meg is lehet �lni vele valakit! A kardforgat�k nagyon sok�ig szinte csak Bokken-el gyakorolnak, �s m�g akkor is, amikor m�r mester szinten forgatj�k a Katana-t, sokszor el�veszik a Bokken-t.. Hogy mi�rt-e nagy lelkesed�s ir�nta? Ennek t�bb oka is van. Mikor a XIX. sz�zadban betiltott�k Jap�nban a kard visel�s�t, sok Mesternek nem maradt m�s v�laszt�sa, mint a fa v�ltozattal val� gyakorl�s. M�sr�szt mint fegyver sem utols�. A hossza megegyezik a Katana-�val, viszont ann�l j�val k�nnyebb, hisz nem f�mb�l van. Ebb�l ered�en gyorsabban lehetett forgatni, hisz kisebb er� kellett a haszn�lat�hoz. Igaz, hogy �le nincs, de ha megfelel�en csapnak vele, k�nnyed�n el lehet t�rni vele egy v�gtag csontot, vagy kulcscsontot, a kopony�r�l nem is besz�lve. Jap�nban egy speci�lis fafajt�kb�l k�sz�tik, a v�r�s-t�lgyb�l (Akagi), a feh�r t�lgyb�l (Shiragashi), �s az �ben (Kokutan). Nev�t a Boku (fa) �s a Ken (kard) sz��sszet�telb�l nyerte.

 Kotachi: Ko = kicsi, tachi = kard, azaz kis kard. A kotachi �gyan�gy a p�rja volt a Tachi-nak, mint ahogy a Wakizashi a Katana-nak. Harcokban haszn�lt�k, �s az obira felk�tve hordt�k.

Kogatana: Jelent�se: kis kard, de igaz�b�l ez egy zsebk�s volt, k�zelharcra haszn�lva. A haszn�lata szinte teljesen megegyezik a tanto-j�val.

 Kobutan: A kubotan bizonyos �rtelemben igazi csemege. Csak nagyon kevesen ismerik, �s tudj�k haszn�lni. Nem lett ismert, mert nem l�tv�nyos fegyver, nem csin�l f�st�t, nem lehet vele kett�v�gni egy embert, �sszess�g�ben egy alattomos kis eszk�z. Pont ez�rt nagyon hat�sos... Anyaga �ltal�ban fa, vagy f�m. M�rete kicsi, kb. 10-15 cm, akkora, hogy a teny�rbe k�nyelmesen elf�rjen, hisz �ltal�ban ott helyezkedik el. Rejtve marad, eg�szen addig, m�g haszn�latba nem ker�l. Jelenl�t�t az ellenf�l mindig el�bb �rzi meg, mint sem megl�tn�. Nagyon sokat ront a haszn�lhat�s�g�n, ha el�re tudatjuk az ellenf�llel, mi is van n�lunk. Ugyanez vonatkozik pl. a k�s haszn�lat�ra is. A kubotan k�l�n�sen �t�sekn�l, fog�sokn�l, dob�sokn�l jut szerephez, a hat�sfokot kell n�velnie. Ha valakit meg�tnek, vagy megragadnak, nem kellemes, de m�g rosszabb, ha mindezt egy hegyes fa-, vagy f�mdarabbal teszik. Az idegpontok t�mad�s�n�l is nagy szerepe van, nagyon fel tudja er�s�teni a f�jdalom�rzetet.

Shuriken: shuriken-t aligha kell bemutatni b�rkinek, hiszen arr�l a csillagalak� eszk�zr�l van sz�, amely a 80-as �vek ninja filmjeinek egyik �lland� �s kedvelt szerepl�jeje volt. Persze a shuriken sem �szta meg, hogy ne terjesszenek butas�gokat vele kapcsolatban, ugyan �gy, mint ahogy maguk a Ninja-k sem. Eml�kszem, akkoriban mindenki szak�rt�je volt ennek a fegyvernek, �s tin�dzserek sz�zai, ha nem ezrei k�sz�tett�k a maguk szerint legink�bb megfelel�; form�j� �s alaku shuriken-eket... Az egyik leggyakoribb t�ved�s, hogy hal�los fegyvernek k�pzelt�k el, �s a ninja-k rendkiv�l pontosan tudtak vele dobni, ak�r egy feldobott szilv�ba is beledobt�k. A shuriken csillag alakj�n�l fogva, gyorsan forogva sz�ll a levegõben. Teh�t nem valamelyik hegy�vel elõre dobt�k, hanem forgatva. B�rki kipr�b�lhatja, el tudja-e �gy dobni norm�lisan, hogy ne forogjon... Csak gondoljunk bele: ha ez �gy ment volna, akkor minek a t�bbi hegy a csillag alak� shuriken-en?! M�r pedig ha gyorsan forog, k�ptelens�g kisz�m�tani, melyik hegy�vel, vagy egy�ltal�n heggyel elõre csap�djon be a c�lba, ugyanis a forg�s a tengelye k�r�l j�val gyorsabb, mint az elõre ir�nyul� mozg�sa a levegõben! Teh�t a forg� mozg�s domin�ns, ez�ltal a shuriken f�r�szelõ hat�st v�lt ki, �s nem szur�t! Innentõl kezdve a szem�regbe val� beledob�s el�g nagy butas�gnak t�nik. De van itt m�s is. Az anatomia. Nem v�letlen, hogy a '94-es Rendõrs�grõl sz�l� t�rv�ny a k�zbiztons�gra k�l�n�sen vesz�lyes eszk�znek azt a k�st nevezi, amelyiknek a szur�, vagy v�g� �le meghaladja a 8,5 cm-t. Ugyanis ez az a hossz, ami alatt nem lehet igaz�n komoly s�r�l�st okozni az emberi testben. Persze vannak kiv�telek (pl. nyaki art�ri�k) de ez az emberi testnek nagyon kis sz�zal�ka. A nemes szervek (sz�v, vese, m�j, stb) a b�r fel�let�t�l 8-10 cm-re vannak, hisz k�zben van a ruha, maga a b�r, az izmok, inak stb. Most k�pzelj�k el, hogy a 2-3 cm hegyhosszus�gu shuriken milyen k�rt tud okozni benn�k. Semmilyet. A b�rt �s az izmot tudja fels�rteni, de azt is csak m�rt�kkel. Hogy mi�rt? Mert a shurikennek viszonylag kicsi a t�mege. M�rpedig a mozg�si energia k�plete szerint (1/2m-szer v n�gyzet) ha valaminek kicsi a t�mege, akkor kicsi mozg�si energi�ja is. Azt meg ne k�pzelje senki, hogy a shurikenj�t majd pisztolygoly� sebess�g�vel fogja eldobni. A koponyacsont az emberi csontrendszer legerõsebb csontja. Nem v�letlen, hogy az �letben a profi orvl�v�szek nem a fejre l�nek. Egyr�szt a fej sokat mozog, neh�z eltal�lni, m�sr�szt a koponyacsont k�pes elt�r�teni m�g a l�ved�ket is, �gy sokkal t�bb ember �p�lt m�r fel fejl�v�sbõl, mint azt gondoln�nk s be kell l�tni: a ninjak sem a kopony�t c�lozt�k a shuriken-ekkel. Visszagondolva a shuriken nagyon kis t�meg�re, senki ne gondolja azt, hogy majd �t fogja �tni a . K�t fajta shuriken van, a csillag alak� �s a bot alak�. A csillag alak� kb 10-15 cm �tm�r�j�, 1 mm, vagy ann�l is v�konyabb lemez. A bot alak� kb 15-20 cm hossz� f�m t�ske. Ennek az eldob�sa figyelmet, �s gyakorlatot ig�nyelt, hisz a t�ske max 180 fokot fordul a levegõben �gy csak kis t�vols�gra (max 3-4 m�ter) haszn�lhat�. Viszont ha az embert �ld�zik, m�rpedig a ninj�-kkal elõfordult egy p�rszor, akkor nincs sem ideje, sem lehetõs�ge meg�llni, c�lozgatni, �s megfelelõen dobni. Ez�rt tal�lt�k ki a csillag alak�t, mert az nem ig�nyel pontos dob�stechnik�t, �s b�r nem okoz hal�los s�r�l�st, de az�rt feltart�ztatja az �ld�z�ket. A csillag alak�ak nagyon sokf�l�re siker�ltek, se szeri, se sz�ma a k�l�nf�le alak�, �s nagys�g� shurikeneknek. Egy m�sik felhaszn�l�si lehetõs�ge a k�zelharcban rejlik. Nagyon j�l lehet alkalmazni �t�sekn�l, vagy ak�r dob�sokn�l is. Pl a dob�sn�l nem a ruh�t ragadj�k meg, hanem a marokban tartott shuriken hegy�t akasztj�k be az izomba, majd j�n a dob�s.

 Kusairfundo: Kusarifundo egy mindk�t v�g�n s�llyal ell�tott l�nc. Gyakorl�shoz alkalmazhat� egy neh�z k�t�l is, melynek v�gein egy-egy nagy csom� tal�lhat�. A Manriki-gusari hossza igen v�ltoz�, 60 cm -t�l eg�szen 4 m ig terjedhetett. Eredetileg ugyan kardok ellen fejlesztett�k ki, de v�g�l a ninja-k haszn�lt�k a legel�ny�sebben.

 Yari: Jap�n harci l�ndzsa. A szamur�jok sz�r�, vagy dob�fegyverk�nt alkalmazt�k. Megjelen�se: far�d (Bo), az egyik v�g�n egy nagy, k�s-szer� peng�vel. Az id�k sor�n t�bbf�le nagys�g�, s�ly� �s form�j� penge alakult ki. Hossza nagyon vari�bilis, el�rheti ak�r a 2.50 m -t is, de gyakorl�shoz a rendes Bo hossz�s�got szokt�k.

 Kusarigama: A kusarigama egy speci�lis eszk�z, csak nagyon kevesen �rtettek igaz�n hozz�. Alkalmaz�sa sokszor hasonl�t egy m�sik fegyver�hez, a kyoketsu shoge-hez. Maga a kusarigama (gama=sarl�, horog) egy sarl� alak�, r�vid ny�llel ell�tott fegyver, melyhez egy kb. 5 m�ter hossz� k�telet, vagy l�ncot k�t�ttek. A k�t�l v�g�n nehez�k volt, melynek szerepe t�bb c�l� volt. Egyr�szt a k�telet kellett forgat�s k�zben egyenesen megfesz�tve tartania, illetve a k�telet seg�tette dob�skor a c�lra juttatnia. A nehez�k term�szetesen maga is vesz�lyes volt. A k�t�l szerepe is t�bb oldal� volt. A nehez�ket kellett c�lba juttatnia, emellett term�szetesen az ellenf�l r�szleges, vagy teljes mozg�sk�ptelens�g�t is el�id�zte. Ha a k�t�l helyett l�ncot alkalmaztak, akkor b�r nehezebb volt cipelni, sz�ll�tani, haszn�lni, viszont alkalmass� v�lt ak�r egy kardcsap�s elh�r�t�s�ra is. Nagy szak�rtelem kell a haszn�lat�hoz, megfelel� alapok sz�ks�gesek hozz�. A kusarigama m�rete is nagyon v�ltozatos volt. A sarl� nagys�gt�l kezdve, eg�szen a hatalmas csata v�ltozatig mindenf�lefajta form�ban �s m�retben haszn�lt�k.

Daito: Dai = nagy, to = kard, vagyis a nagy kard. A szamur�j kardk�szlete kett� kardb�l �llt (+ a tanto):a Daito-b�l, �s a Shoto-b�l. (Sho = r�vid). Az �rthet�s�g kedv��rt megjegyezn�m, hogy itt legink�bb a kardok hossza a m�rvad�, �s a nem a t�pusa, hisz Daito-nak sz�m�tott a Tachi, �s a Katana is. A Tachi zsin�ron l�gott az obi-r�l (�v) �l�vel lefel�, �s csat�ban haszn�lt�k nagy �s er�s kialak�t�sa miatt. A Katana-t az obi-ba t�zve hordt�k �l�vel felfel�, �s nem csak ez a k�t kardt�pus l�tezett... Teh�t ebb�l is l�tszik, hogy a Daito legink�bb egyfajta kateg�ri�t (nagykard) jelentett.

 Jutte: Ninja-Penget�r�. A legenda szerint a k�nai Chen Yuan Bin mester honos�totta meg Jap�nban a XVII. sz�zad folyam�n, m�s forr�sok szerint a k�z�pkor Ninja -i m�r a XV. sz�zadban haszn�lt�k a Jutte -t Az eredeti fegyvert (Jite) megv�ltoztatt�k, hogy rendszerbe �ll�thassa a Tokugawa-rend�rs�g, �s alkalmazhat� legyen szamur�jok Katana -i ellen, ugyanis ezeknek a rend�r�knek nem �llt jogukban megsebes�teni egy szamur�jt. Ez azt jelentette, hogy egyetlen csepp szamur�jv�r sem folyhatott, de ugye egy csont elt�r�sekor nem folyik v�r... A Jutte -val egy hat�kony �s hasznos fegyverhez jutott a kor rend�rs�ge. Gyakorl�shoz haszn�lhat� egy far�d is, melynek hossza a f�ldt�l a gyakorl� t�rdhajlat�ig �r. Egy fog�fel�let, melynek hossza egy, m�sf�l teny�rsz�less�g. A vill�nak (Goku) olyan hossz�nak kell lennie, hogy egy Bokken -t, illetve egy lend�l� kart meg lehessen akasztani vele. A fog�, markol�fel�let k�r�ltekerhet� k�t�llel is, mely jobb fog�st biztos�t. A Jutte egy r�gi fegyverb�l, a Jite -b�l, egyfajta csatab�rdb�l alakult ki. A Jite tulajdonk�ppen egy neh�z penge k�t vaspeng�vel kereszt form�ban. Alkalmaz�sa hasonl� a Sai –vill��hoz.

 Kunai: A Kunai sokkal ink�bb volt munkaeszk�z, mint fegyver, de term�szetesen ennek a haszn�lat�ra is megvolt a kidolgozott taktika, mozg�sanyag. Egy �tlag k�st�l abban k�l�nb�z�tt, hogy att�l j�val er�sebb peng�je volt, ez�ltal vastagabb �s nehezebb is volt. Haszn�lt�k �s�sra, fesz�t�sre, farag�sra, m�sz�shoz, �s m�g sok mindenre, att�l f�gg�en, mit hozott az �let. A markolat v�ge �t volt f�rva, �s abba egy r�vid k�t�lkarika volt belef�zve, hasonl�an, mint napjainkban a modern t�l�l� k�seken. De a Kunai k�tel�t nem a csukl�ra, hanem a h�velykujjra f�zt�k... A sz�les, er�s penge alkalmas volt arra, hogy harc k�zben felfogj�k vele ak�r egy kard csap�s�t is. B�r egyszer� eszk�znek l�tszik, harc k�zbeni alkalmaz�sa magas szint� mozg�sanyagot ig�nyel.

 Kyoketsu Shoge: El�g speci�lis eszk�z. A reperto�rja szinte kimer�thetetlen, legal�bb annyira volt eszk�z, ming fegyver, �gy haszn�lt�k falm�sz�shoz, k�t�z�shez, buktat�shoz, stb is. Mint fegyver, nagyon vesz�lyes. A peng�t a markolattal a bal k�zbe fogva, a karik�t a jobb k�zzel a k�t�l �ltal forgatva, b�rmikor hozz� lehet v�gni az ellenf�lhez a karik�t, ami sokszor f�mb�l k�sz�lt, �s igen nagyot tudott �tni. A karik�t visszar�ntva �jabb dob�st lehet kivitelezni. Ha az ellenfelet siker�lt megzavarni, akkor j�het a k�t�z�s, majd a penge... A Kyoketsu Shoge-t is lehet �sszehangoltan haszn�lni m�seszk�z�kkel, illetve m�s Kyoketsu Shoge-kkal, akkor a hat�s teljesen �t�t�.

Metsubishi: A metsubishi szint�n kedvelt eszk�ze volt a ninja-filmeknek. Tulajdonk�ppen egyfajta porr�l van sz�, amelyet viszont nagyon sokr�t�en tudtak haszn�lni. K�sz�tettek villan�, vak�t�, durran�, f�stk�pz� �s m�g nagyon sokfajta port a k�z�pkor ninja-i. K�l�n�sen a puskapor feltal�l�sa �s Jap�nba ker�l�se ut�n alakult ki nagyon sz�les sk�l�ja az effajta eszk�z�knek. A kezdetekben finom szemcs�j� porokat, pl. rizsport haszn�ltak arra, hogy az ellenfelet meglepj�k. Ennek az eszk�znek nincs igazi k�rokoz� hat�sa, m�g megsebes�teni is neh�z lenne vele b�rkit. Viszont nagyon alkalmas figyelemelterel�sre, meglepet�sre, ak�r napjainkban is. R�gen di�h�jba, kif�jt toj�sba, vagy egyszer�en pap�rba csomagolva haszn�lt�k, napjainkba sokkal jobb eszk�z�ket is lehet tal�lni erre a c�lra. Persze vannak eleg�nsabb m�dszerek is, pl. amikor a porral egy kis nedvess�get sz�vatnak fel, �s ebb�l goly�kat form�znak, majd ezt dobj�k az ellenf�lre. Ismert az a technika is, amikor a port a kard h�vely�be rejtik el, �s a kard el�r�nt�sakor sz�rj�k ki bel�le nagy �vben. A puskapor t�rh�d�t�s�val megjelentek a reperto�rban a puskapor lehet�s�geit kihaszn�l� m�dszerek is. A robban�, durran� eszk�z�knek k�l�n tudom�nya volt, a metsubishi csak �rintette ezt a ter�letet, megmaradt egyszer� figyelemelterel� eszk�znek.

Shoto: A szamur�j kardk�szlet�b�l a kisebbik kard. Sho = r�vid, to = kard. A hossza �ltal�ban 1 Shaku volt. (1 Shaku kb. 30,5 cm.) A kardk�szlet m�sik darabj�t Daito-nak nevezt�k.

 Tanto(o): A Tanto, vagyis a k�s, minden id�k egyik legvesz�lyesebb k�zifegyvere. Vesz�lyess�ge sokszor t�lsz�rnyalja a l�fegyverek�t, f�leg kis t�vols�gon alkalmazva. K�nnyen rejthet�, k�nnyen beszerezhet�. Nagyon gyorsan haszn�lhat�, 5 m�teren bel�l b�rmelyik k�zi l�fegyver ellen szinte 100%-os gy�zelmet biztos�t. Persze csak akkor, ha siker�l v�ratlanul t�madni. A k�sek m�rete, fajt�ja nagyon sokr�t�, ebb�l kifoly�lag haszn�latuk is nagyon v�ltozatos. Sok szak�rt� k�t r�szre osztja a k�seket, a k�zelharcbani alkalmaz�suk alapj�n, nevezetesen t�mad� �s v�dekez� k�sekre.

Wakizashi: Neve sz� szerint annyit jelent, mint az �v k�s�r�je. A szamur�jok r�vid, k�nny� hajl�tott kardja. Pengehossza �ltal�ban 1-2 Shaku, a katana mellet f�leg b�keid�ben hordt�k.

Nundzsaku: a ninja fegyver: egy l�nc, a v�g�n k�t bottal, ez leegyszer�s�tve.