Az 1970-es �vekre ny�lik vissza a vita a Szfinx �s az es�z�sek t�m�jb�an, amikor John Anthony West, egy f�ggetlen kutat� tanulm�nyozta R. A. Schwaller de Lubizc francia matematikus �s szimbolitsa m�v�t, a Szent Tudom�ny c�m� k�nyvet. A k�nyv olyan sz�ls�s�ges id�j�r�sokkal foglalkozik, melyek kihatnak az archeol�gi�ra is: az �r� szerint utolj�ra ilyen hatalmas es�z�sek utolj�ra 12 ezer �ve s�jtott�k Egyiptomot.

Ez persze sz�ges ellent�tben �ll az egyiptol�gusok n�zet�vel: tanulm�nyaink sor�n tal�n mi is �gy tanultuk, hogy a szfinx Hafr� f�ra� nagy m�ve, �s a piramis�p�t�sek kor�ban keletkezett.

Az egyiptomi �ghajlat r�gen nem volt sz�raz, �s ciklikusan term�keny a f�ld, m�ghozz� a legutols� j�gkorszak v�g�n�l, ezt �ltal�ban i.e. 15 000-re dat�lj�k, �s a N�lus utols�, hatalmas �rad�sa i.e. 10 000-ben lehetett. A Szfinxen megtal�lhat� a v�z er�zi�j�nak nyoma(a gizai nekropolisz t�bbi �p�tm�ny�re ez nem igaz.), teh�t a Szfinxnek ekkor�l kellett �p�lnie, vagy kor�bban. Az egyiptol�gusok szerint a sz�l �s a homok nyoma az csak, de ez csak a tudatlanoknak el�g- az igazi geol�gusok tudj�k, hogy a sz�l �s a homok nem ilyen jelleg� nyomokat hagy.

1989-ben West felvette a kapcsolatot Robert Schoch-hal, aki k�ztiszteletben �ll� geol�gus, sztatigr�fus �s paleont�l�gus. Szakter�lete a professzornak az olyan puha k�zetr�tegek er�zi�ja, mint a Szfinx�.

1990 –ben a professzor ell�togatott a piramisokhoz, �s ugyan nem tudott nagyon k�zel ker�lni a Szfinxhez, de a kil�t�b�l is t�k�letesen meg tudta �llap�tani, hogy �gy fest, mintha v�z koptatatta volna meg a Szfinx test�t. Az is egy�rtelm� volt sz�m�ra, hogy a m�l� t�nyez� nem �rv�z, hanem csakis es�z�s lehetett.

Hossz� id�be telt, mire a vizsg�latra beny�jtott k�rv�nyt elfogadt�k. A vizsg�l� csapatba t�bbek k�z�tt h�rom geol�gus, egy �ce�nkutat�, egy filmes, de m�g egy f�nyk�p�sz is helyett kapott a professzor mellett, k�t ut�bbi az adatr�gz�t�s c�lj�b�l.

Ekkor j�tt azonban a hidegzuhany Dr Zahi Hawass val�s�ggla kirugdalta a csapatot a ter�letr�l: szerint ugyanis csak egy szenz�ci�hajh�sz filmes fog�s akart lenni az eg�sz.

De siker�lt el�g “bizony�t�kot” tal�lni. A paleoklimatol�gusok meger�s�tett�k a t�nyt, hogy az ilyen nagym�rt�k� es�z�sek m�r j�val i.e. 2500 el�tt (a felt�telezett �p�t�s) befejez�dtek. Kimutatt�k, hogy a legkonzervat�bb esetek is csak i.e. 7000 �s i.e. 5000 k�r� tudj�k beszor�tani az er�zi�s nyomok kor�t. Ekkor azonban az egyiptol�gusok szerint csak primit�v emberek �ltek itt: vad�sztak, hal�sztak, teng�dtek, de nem �p�tkeztek.

�rdekes m�don, az�ta az egyiptomi r�g�szeti t�rsas�g nem adott enged�lyt m�s geol�giai kutat�sra- pedig csak az lehetne d�nt�.