A legfontosabb brit neolit kori eml�k �szak-Wiltshire-ben, Avebury falucska k�zel�ben, dimbes-dombos vid�ken tal�lhat�. Nem messze t�le Anglia legnagyobb prehisztorikus s�rja fekszik, amely egy�ttal Eur�pa legmagasabb, emberk�z �p�tette dombja.

(A legenda szerint egy bizonyos Sil kir�lyt temettek el itt, a lov�n �lve, de nem tal�ltak benne s�rt. ter�lete 2 hekt�rnyi, 40 m�ter magas. Kr. e. 2750 k�r�l �p�tett�k, ismeretlen c�lb�l...) A neolit kori oszlopcsoport pedig a vil�g legnagyobb kiterjed�s� "k�ker�t�se". Ez az eg�sz komplexum a vid�k egyik legr�gebbi �tja, a Ridgeway mellett ter�l el, amely fontos kereskedelmi �tvonal volt Dorset �s a norfolki kvarcb�ny�k k�z�tt.

Az aveburyi k�csoport l�legzetel�ll�t� l�tv�nyt ny�jt.

Egyik legkor�bbi kutat�ja, a 17. sz�zadban �lt archeol�gus, John Aubrey azt �rta r�la, hogy �gy tornyosul Stonehenge f�l�, mint P�rizs f�l� a Notre Dame tornya. 11,3 hekt�ron ter�l el, �s egy 15 m m�ly vizes�rok �leli k�r�l. A szemben l�v� partokon magas t�lt�s h�z�dik, az egyiknek a ker�lete t�bb mint 1 km. A k�csoport eredetileg mintegy 100 t�mbb�l �llt, melyek hatalmas k�rt alkottak. Ebb�l m�ra csak 27 maradt. Ezen k�v�l l�tezett k�t kisebb k�r is, ezeket most csak szanasz�t hever� k�vek jelzik.

A 14. sz�zadi kereszt�nyek, pog�ny templomnak gondolva a k�csoportot, a legt�bbet led�nt�tt�k, �gy az egy�ttest t�nkretett�k. A 17. �s a 18. sz�zadban m�g drasztikusabb rombol�s k�vetkezett, sok k�vet kalap�ccsal vertek sz�t. Ezeket azt�n az Aveburyben lak�k h�zaik �p�t�s�hez haszn�lt�k fel. A 18. sz�zadi archeol�gus, dr. William Stukeley alapos munk�ja nyom�n a kutat�kat feljogos�tott�k arra, hogy megkeress�k �s �sszerakj�k, majd eredeti hely�kre �ll�ts�k �ket. Avebury le�r�sa c�m� k�nyv�ben Stukeley �gy jellemzi az �si eml�ket: "Kit�n� �zl�s, pontos tervez�s, felt�n� szimmetria, gondos megval�s�t�s �s leny�g�z� sz�ps�g mutatkozik meg benne."

A wiltshire-i t�j Avebury k�rny�k�n telis-tele van prehisztorikus eml�kekkel. Maga Avebury k�l�n�sen gazdag lel�hely, mert ez a ter�let, vall�si szempontb�l nagy jelent�s�ggel b�rt. A k�vek bor�totta t�lt�snek n�gy bej�rata van. A d�li bej�ratt�l kett�s �t vezet a k�vekhez, ez az �n. Kennet Avenue, amely eredetileg 2,4 km hossz� volt, �s k�t kis k�k�rben, valamint t�bb kerek fa�p�letben v�gz�d�tt. Egy m�sik bej�ratt�l indul� �t, a Beckhampton Avenue 2 km hosszan vezetett k�z�pre, �s annak idej�n kb. 200 k� hat�rolta, melyekb�l m�ra csup�n egyetlenegy maradt…

A k�zelben k�t m�sik fontos hely a Windmill Hill, egy t�lt�sen �ll� t�borhely, amely m�g Avebury l�trej�tte el�tt, Kr. e. 3350-ben �p�lt, valamint a Silbury Hill, eg�sz Eur�pa legmagasabb mesters�ges dombja, amelynek rendeltet�se a mai napig ismeretlen. Nem messze t�le Anglia legnagyobb prehisztorikus s�rja emelkedik, a 104 m hossz� West Kennet-s�r. Avebury minden bizonnyal a k�rny�k vall�si k�zpontja volt. De hogy a vall�si szertart�sok hogyan is zajlottak val�j�ban, r�g�szek �s m�s tud�sok gener�ci�i sem tudt�k m�g kider�teni…

Az aveburyi neolit kori eml�k a vil�g legnagyobb kiterjed�s� k�csoportja. A majdnem k�r alak� f�ldh�ny�st m�ly csatorna veszi k�r�l, partjain hatalmas t�lt�sekkel. Belter�let�n tal�lhat� a k�t k�k�r. A k�csoport valaha 100 t�mbb�l �llt, de ebb�l csak 27 maradt r�nk. A k�korszaki �p�t�k szersz�mai szarvasagancsb�l k�sz�lt cs�k�nyok, �k�rlapock�b�l k�sz�lt lap�tok voltak, ezek seg�ts�g�vel h�zt�k fel a 15 m magas t�lt�seket…

Avebury k�csoportja �s a t�bbi vall�si hely Marlborough-hoz k�zel, a dimbes-dombos wiltshire-i vid�ken, egym�st�l nem messze helyezkednek el. Egy m�sik nagy neolit kori eml�k, Stonehenge, 26 km-re d�lre tal�lhat� a Salisbury s�ks�gon.

Ahogy Stonehenge-r�l, �gy Avebury rendeltet�s�r�l is sz�mos te�ria l�tott napvil�got a 18. sz�zad �ta. Egyes elk�pzel�sek szerint r�mai kori templom volt, m�sok szerint druida iskola vagy a k�gy� �s a toj�s hatalmas m�ret� �br�zol�sa, asztrol�giai sz�m�t�sok sz�nhelye, planet�rium, illetve amfite�trum. A r�g�szek meg�llap�tott�k, hogy a k�t�mb egy�ttest Kr. e. 2600 �s 1600 k�z�tt haszn�lt�k. Ez j�val azel�tt t�rt�nt, hogy a r�maiak �tkeltek Britanni�ba, vagy a druid�k, a kelta papok itt tev�kenykedtek volna. �s b�r Stonehenge-n�l sz�mos t�ny sz�l amellett, hogy kezdetleges obszervat�rium lehetett, Aveburyben nem tal�ltak ilyen bizony�t�kokat…

Az egyik hihet� magyar�zat erre a furcsa k�egy�ttesre Michael Dames brit r�g�szt�l sz�rmazik, amelyet meg is jelentetett Az aveburyi k�r c�m� k�nyv�ben. Szerinte a k�t�mb�k csoportja d�szlet�l szolg�lt egy olyan vall�sos el�ad�shoz, amelyet minden �vben a mez�gazdas�gi napt�r fontos esem�nyeinek idej�n rendeztek, esem�nyenk�nt a k�vek m�s-m�s elrendez�s�ben.

Az el�bbi feltev�st al�t�maszt� �r�sos bizony�t�kok hi�ny�ban csak a r�nk maradt romok vezethetnek nyomra benn�nket. A mez�gazdas�gi napt�r meghat�roz� d�tumain teh�t feltehet�leg �nneps�geket rendeztek t�nccal, felvonul�ssal �s a term�kenys�g isten�nek bemutatott �ldozattal. Legval�sz�n�bb, hogy ezek ritu�lis �llat�ldozatok voltak, de nem kiz�rt az ember�ldozat lehet�s�ge sem. Ritu�lis �ldozatok lehettek azok a t�rgyak is, amelyeket a Kennet Avenue alatt tal�ltak a r�g�szek, t�r�tt ed�ny, mogyor�, gy�m�lcsfa �ga �s s�r�lt kovak�. A k�t�mb�k k�zel�b�l sz�rmaz� leletek (k�sek, emberi csontok) ugyancsak ilyen szertart�sra utalnak. A nagy �s fontos s�rok k�zels�ge azt a felt�telez�st er�s�ti, hogy a f�ldi maradv�nyokat a hossz� "sug�rutakon" vitt�k Aveburybe. �seink effajta szertart�sokkal k�rt�k az istenek seg�ts�g�t, hogy a term�s b�s�ges legyen, az �llatok �s az emberek pedig term�kenyek.

El�fordulhat, hogy ezeknek a ritu�l�knak szexu�lis von�saik is voltak, mint ahogy k�ztudottan a term�kenys�get c�lz� var�zsl�sok eset�ben is eszk�zk�nt szerepelt a szexualit�sra utal� viselked�s. Sok fennmaradt vagy feled�sbe mer�lt brit szok�sban er�s szexu�lis szimbolik�val tal�lkozunk. Ezek tal�n a t�rt�nelem el�tti kor r�tusainak a maradv�nyait �rizt�k meg ? P�ld�ul a m�jusfa k�r�lt�ncol�s�nak is szexu�lis �s term�kenys�get k�r� jelent�se van. A 19. sz�zadban m�g el�fordult, hogy az avebury romok k�z�tt a gyerekek m�jusf�t �ll�tottak, �s azt k�rbet�ncolt�k. Ez a szok�s tal�n egyenes lesz�rmazottja lehet a 4000 �vvel ezel�tti szertart�snak…

Vajon mi�rt f�radoztak annyit Avebury �p�t�i, hogy ilyen hatalmas sz�npadot �p�tsenek ? Nyilv�nval�, hogy a r�tusaik sz�m�ra t�gas t�rre volt sz�ks�g�k. �m mi�rt kellett �ri�si k�t�mb�ket fel�ll�taniuk ? Ha feltessz�k, hogy a f�rfi �s n� szimb�lumai lehettek, akkor �rthet� a jelent�s�g�k ezeken az �nnepi szertart�sokon. A modern kutat�sok vizsg�lj�k annak a lehet�s�g�t is, hogy a hatalmas, f�gg�legesen �ll� k�vek magukba gy�jtve kisug�rozhatj�k a F�ld term�szetes energi�j�t. Ezt tudom�nyos eszk�z�kkel t�rt�nt m�r�sek (!) �s a var�zsvessz� is igazolta. N�h�ny �rz�keny ember a puszta kez�n �rzi ezt az energi�t…

A t�rt�nelem el�tti kor embere term�szetes k�zels�gben �lt a f�lddel, s feltehet�en sokkal �rz�kenyebb volt a F�ldb�l ki�rad� er�kre, mint a ma embere. Mindenesetre �rdekes felt�telez�s, hogy az �ll� k�veknek az�ltal volt �ri�si jelent�s�g�k a szertart�sokon, hogy a r�sztvev�k sz�m�ra hozz�f�rhet�v� tett�k a F�ld energi�j�t. Ha a tudom�ny ezt bebizony�tja, akkor egy logikai l�p�ssel k�zelebb jutottunk ahhoz a v�gk�vetkeztet�shez, hogy Avebury nemcsak term�kenys�gi �ldozatok sz�nhelye volt, hanem egy prehisztorikus energiaforr�s…