Ez a szikl�s vid�k N�metorsz�g "szent" sz�ve. Egym�s mellett �llnak az �si sziklak�vek, remetealakok, templomok stb., melyek egy�tt alkotj�k a Heilige Linient, azaz szent vonalat.A Teutoburgi erd� a n�met t�rt�nelem jelent�s esem�ny�nek sz�nhelye. Als� Sz�szorsz�gban, Detmold k�zel�ben t�rt�nt, hogy Hermann, a keruszk t�rzs vez�re Kr. u. 9-ben d�nt� veres�getm�rt a r�mai l�gi�kra, s �gy megakad�lyozta, hogy a r�maiak leig�zz�k a germ�n t�rzseket. Ett�l a h�res helyt�l nem messze fekszik Externsteine, ahol �t hatalmas m�szk� pill�r tornyosul az erd� f�l�. A l�tv�ny val�ban megrend�t�en l�tom�sszer�, �t viharvert, bizarr form�j�, barlangokkal, j�ratokkal �s titkos kamr�kkal teli homokk� szikla tornyosul el�tt�k, 30 m magasra ny�lva a f�k k�z�tt.A var�zst fokozza a t�nd�rmes�kbe ill� k�rnyezet, amely ak�r egy gyerekk�nyv illusztr�ci�ja is lehetne. Mivel a t�rs�g am�gy is tele van �si szent helyekkel, a sziklaegy�ttes er�s misztikus �s mitologikus asszoci�ci�kat �breszt. A n�phagyom�ny szerint a k�veket �ri�sok emelt�k egyik napr�l a m�sikra, majd az �rd�g fel�gette �ket, groteszk, kifacsarodott form�jukat ennek az �g� pokolnak a l�ngjait�l kapt�k.Az externsteinei szent�ly �sid�k �ta zar�ndokhely. Szikl�ba v�jt kamr�i �s �regei nyugalmat �s csendet biztos�tanak a szerzetesek �s zar�ndokok �h�tat�hoz.

A term�szet egyik "energiak�zpontja", Externsteine m�r az �korban is szent helynek sz�m�tott. Ugyanolyan jelent�s�ge volt a germ�n mitol�gi�ban, mint Stonehenge-nek a brit hagyom�nyban. A k�korszakban nom�d vad�szok kerest�k fel, �s itt tartott�k pog�ny szertart�saikat a germ�nok is. Ez�rt a hely sz�mos misztikus �s mitologikus elemmel �tv�z�d�tt.

Nagy K�roly frank kir�ly �s r�mai cs�sz�r a kereszt�ny hit terjeszt�se nev�ben pog�ny�ld�z�sbe fogott, �s 772-ben betiltotta az externsteinei szertart�sokat. K�s�bb a k�zeli paderbotni ap�ts�g szerzetesei is a szikl�kba v�jt kamr�kban tartott�k az istentiszteleteket. A 17. sz�zadi vall�sh�bor�k idej�n a szikl�k katonai er�d�tm�nyk�nt szolg�ltak, b�k�sebb id�kben pedig a romantikus �r�k �s m�v�szek kedvelt helye volt. Ma idegenforgalmi l�tv�nyoss�g, fest�i hat�s�t m�g egy mesters�ges t� l�trehoz�s�val is emelt�k…

A term�szet adta magas k�szirtek vonulat�t mesters�ges barlangok �s �regek szak�tj�k meg. �gy t�nik, hogy az egym�st k�vet� gener�ci�k egyre t�gasabb� alak�tott�k �ket. N�h�nynak - mint p�ld�ul a k�poln�nak - egy�rtelm� volt a funkci�ja, a legt�bbnek a rendeltet�s�t azonban hom�ly fedi. L�pcs�k is tal�lhat�k k�zt�k, melyek v�jatokba, falm�lyed�sekbe, kis lyukakba �s emelv�nyekre vezetnek, vagy �ppen a szikl�k felsz�n�re. A legnagyobb sziklapill�r �s egy szab�lytalan alak� kamra k�tfel�l is megk�zel�thet�. Az �szakkeleti bej�rat �s a kamra k�t ablaka a ny�ri napfordul� napkelt�je fel� tekint, a m�sik bej�rat pedig egy sz�k folyos�ba vezet, amelyet igen furcsa alakzat�ra v�jtak.

A f�kamr�t a korai kereszt�nyek avat�si �s tiszt�t� szertart�saik sz�nhely�v� v�lasztott�k. Eur�p�ban t�bb helyen tal�ltak hasonl� c�lt szolg�l� f�ld alatti barlangokat, ahol ugyanilyen falm�lyed�sek, �rdekes, faragott arcok, padl�k�r�k �s graffitik maradtak fenn.

Az egyik pill�r tetej�nek k�zel�ben szikl�ba v�jt k�polna helyezkedik el, ez tal�n Externsteine legtitokzatosabb helye. Csak szikl�ba v�sett l�pcs�k�n vagy egy ingatag pall�n �t k�zel�thet� meg. Keleti v�ge egy k�r alak� f�lk�t rejt, amelyben egy pill�rolt�r tal�lhat�. A templom�p�t�szetben ez a megold�s teljesen ismeretlen. K�zvetlen�l az olt�r f�l�tt 50 cm �tm�r�j�, k�r alak� ablak van.

1823-ban Otto von Bennigsen, a prehisztorikus kor kutat�ja, a k�poln�ban �llva v�gign�zte a ny�ri napfordul� idej�n a nap �s a holdkelt�t. Ezek nagyon fontos asztron�miai esem�nyek, sz�mos prehisztorikus eml�k (k�k�r�k, megalitt�mb�k) kapcsol�dik hozz�juk. A k�poln�t �gy alak�tott�k ki, hogy az erd� f�l�tt 6,5 km-es t�vols�gban h�bor�tatlan kil�t�s ny�ljon ezekre az �gi jelens�gekre. �rdekes egybees�s, hogy Externsteine ugyanazon a tengerszint feletti magass�gon tal�lhat�, mint Stonehenge, s�t ugyanabba az ir�nyba is tekint… fontos t�ny ez az asztron�musok sz�m�ra. Bennigsen szerint a k�polna a kereszt�ny kor kezdete el�tt �p�lt, �s az �si "f�nykultusz" bizony�t�ka.

William Teudt pl�b�nos v�lem�nye eg�szen m�s volt. � az 1920-as �vekben v�gzett alapos asztron�miai �s r�g�szeti kutat�sokat Externstein�ben. Meg�llap�totta, hogy ez a hely r�sze az �szak-N�metorsz�gon �thalad� Heilige Liniennek. Ezen a vonalon helyezkedik el Externstein�t�l nem messze, Bad Meinbergben egy h�res megal�t k�k�r. Teudt �gy v�lte, hogy a k�polna felett r�gen kamr�k �s fa�p�tm�nyek �lltak, ahonnan a Nap, a Hold �s a bolyg�k mozg�s�t lehetett tanulm�nyozni.

Teudt felfedez�se sokakat meggy�z�tt arr�l, hogy a k�polna romos �llapota �s a tet� hi�nya korai kereszt�ny szerzetesek rombol�s�nak a k�vetkezm�nye, akik �gy akart�k t�nkretenni a pog�ny megfigyel�helyet. Teudt azt is kimutatta, hogy a szikl�k l�b�n�l hever� 50 tonn�s k�t�bla a k�polna oldal�r�l esett le. Ennek a csonk�t�snak szerinte az volt a c�lja, hogy a r�gi pog�ny obszervat�riumot a kereszt�nyek sz�m�ra elfogadhat� �s l�togathat� helly� tegy�k.

Amikor a pog�nys�got felv�ltotta a kereszt�ny hit, gyakran el�fordult, hogy a szerzetesek �s papok r�gi pog�ny vall�si helyeket alak�tottak �t a saj�t c�ljaiknak megfelel�en. Externsteine kiv�l� p�lda erre. 1120 k�r�l a cisztercita szerzetesek csod�latos k�faragv�nyt k�sz�tettek, mely Krisztus test�nek a keresztr�l val� lev�tel�t �br�zolja.

Ezen szerepel egy utal�s a r�gi pog�ny vall�sra, a relief alj�n a pog�ny Irminsul, a Vil�goszlop l�that�, amely az univerzumot tartotta, �s a legf�bb �gi istens�g kultusz�ra utal. A farag�son az Irminsul sz�k alak�ra g�rb�l, erre �ll r� Nikod�mosz, hogy el�rje Krisztus test�t. Mindez azt szimboliz�lja, hogy a r�gi vall�s beh�dolt az �jnak. A faragv�ny �rdekess�ge, hogy Nikod�mosz l�b�t let�rt�k. Elk�pzelhet�, hogy ez a pog�nyok bossz�ja volt, ami�rt megfosztott�k �ket szent hely�kt�l…

A faragv�ny alj�n a Vil�gk�gy� tekerg�zik, �s �gy t�nik, hogy ez m�r egy m�sik k�farag� munk�ja, val�sz�n�leg egy angolsz�sz mester�. Azt a pontot jel�lheti, ahol a f�ld energi�i ki�ramlanak. Ezek az energi�k csak azokra hatnak, akik bel�pnek a sziklabarlangokba �s az �regekbe. A sok-sok mesters�ges bem�lyed�s, f�lke, �reg �s barlang a F�ld belsej�hez val� k�zeled�st jelk�pezi. A vil�g t�bb m�s hely�n is tal�ltak m�r az externsteineihez hasonl� f�ld alatti vagy szikl�ba v�jt kamr�kat. �seink azt akart�k el�rni, hogy min�l k�zelebb ker�ljenek az anyaf�ld bels� energi�ihoz…